2024 márciusában az Európai Unió történelmi jelentőségű rendeletet fogadott el a mesterséges intelligencia(AI) működésének szabályozására. A döntésnek sokan örültek, ám az azóta kidolgozott ,,gyakorlati kódex’’ már teljesen más megvilágításba helyezte a dolgot. A dokumentum eredeti célja az lett volna, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az új szabályozás bevezetésében. A végeredmény ugyanakkor sokak szerint inkább veszélyt jelent a művészek, alkotók jogaira.

A legújabb, harmadik tervezetet súlyos kritikákkal illették: 38 nemzetközi, és európai alkotókat képviselő szervezet. Olyan óriások is, mint a CISAC, vagy az IFPI közös nyílt levélben követeli a dokumentumok jelentős újraírását. Véleményük szerint a jelenlegi forma a szerzői jogokat teljes mértékben gyengíti, és nem nyújt valós védelmet az AI fejlesztők egyre gyorsabban fejlődő világával szemben.

A főbb problémák:

-Jogérvényesítés helyett csak ,,észszerű erőfeszítés’’:  A tervezet nem kötelezi az AI fejlesztőit a törvények tényleges betartására, csak arra, hogy próbálkozzanak.

-Nincs kellő gondosság: Nem szabályozzák, hogy milyen módon kellene elkerülni a szerzői jogok megsértését az AI modellek betanítása alkalmával.

-Átláthatatlanság: Nem derül ki, hogy a fejlesztők milyen lépéseket tettek a jogsértések elkerülésének céljából.

-Panasz nincs, jog nincs: A dokumentum nem biztosít működőképes eljárási módot a vitás helyzetek rendezésére.

Az alkotók véleménye szerint, ezen hozzáállással az AI fejlesztői gyakorlatilag szabadon garázdálkodhatnak az ő munkáikkal, miközben ők elveszítik a lehetőséget, hogy megvédjék saját jogaikat. 
A művészek közös álláspontja:, ,,Egy rossz szabályozás rosszabb, mint a semmi!’’ 
Az ügy jelenleg forróbb, mint valaha, és nem kérdés, hogy az elkövetkező hónapok alatt nagyon fontos döntések születhetnek arról, hogy a jövő kié lesz: a kreatív embereké, vagy az algoritmusoké?

Forrás:dalszerzo.hu